15 éves kortól, szülői engedéllyel a nyári szünetben már dolgozhatnak a gyerekek, ez egy jó pénzkereseti lehetőség az általános iskolát épp befejezők számára. A diákmunka révén rengeteg tapasztalatra tehetnek szert a fiatalok, megismerik a munka és a pénz értékét, új barátokra tehetnek szert, jobban beleláthatnak a felnőttek világába. Számos lehetőség van, azonban a tapasztalatlan gyerekeket könnyen ki is használják a munkaadók.

A diákmunka, ha a munkaadó és a munkavállaló is elégedett, nagyszerű élmény lehet egy gyerek számára. A diák jobban megértheti a felnőttek világát, adott esetben megismerheti a vállalkozói és az alkalmazotti létet is, egy vállalkozás működését, új emberekkel találkozhat.. A siker növeli az önbizalmát, és a diákmunka segíthet azt is eldönteni, milyen foglalkozást űzne szívesen a későbbiekben, vagy mi az, amihez egyáltalán nem lenne kedve. Ez segít a továbbtanulás során az irányválasztásban is. A gyakorlat jól mutat később az önéletrajzban is, és nem utolsó sorban jó élmény a gyerek számára, hogy a saját munkája révén kapott pénzt arra költi, amire szeretné: segítheti vele a családját, elmehet belőle táborba, vagy márkás, divatos ruhadarabokat vásárolhat belőle, aminek megvétele egyébként nem férne bele a családi költségvetésbe.

Számolni kell ugyanakkor a hátrányokkal is: nem dolgozhat a gyerek egész nyáron, mert akkor nem jut idő a pihenésre, illetve adott esetben túlságosan a pénz kerül a gyerek gondolatainak középpontjába, ami káros is lehet. Számos munkavállaló kihasználja a diákokat, az interneten is sok olyan rémtörténet olvasható, amikor a hosszú hetekig, hónapokig dolgozó diákot végül nem fizette ki a munkaadója, vagy az eredeti megállapodáshoz képest többet dolgoztatta.

Hogy a kellemetlen élményeket elkerülhesse a gyerek, érdemes előtte a szülőknek átbeszélni, mire számítson a tanuló a diákmunka alatt.

„Átlagosan 400-500 forintot fizetnek a diákoknak óránként, de mindenképpen előre kell rögzíteni, mennyi pénz jár az adott munkáért. A diák csak akkor menjen dolgozni, ha szabályos szerződést íratnak vele alá, amiben rögzítik az elvárások mellett azt is, mi illeti meg a diákot a munkáért cserébe. Így ha később vita van, van mire hivatkozni. 16 éves kortól már diákszövetkezetbe is beléphetnek a fiatalok. Ezt érdemes kihasználni, mert általában már bevált munkaadókkal állapodik meg a diákszövetkezet, és könnyebb a céget leinformálni” – tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Körültekintően kell megválasztani a munka típusát is. Gyakran alkalmaznak diákokat büfékben kiszolgálóknak, irodában adminisztratív jellegű munkára, csomagoláshoz, de végezhetnek kétkezi munkát mesteremberek, ácsok, kőművesek, festők mellett is segédként. Át kell előre gondolni, hány órát bír a gyerek egy helyben állni, mennyire képes a fizikai munkára, vagy mennyire tűri a monotóniát. Siker esetén később is pozitívan áll majd a munkához. „Sikeres munkaválasztás esetén rengeteget profitálhat a gyerek, megismeri a munka és a pénz értékét, és ezt a tudást a későbbiekben is kamatoztathatja” – tett hozzá a kommunikációs igazgató.