Az alaptörvény negyedik módosításának délután várható elfogadásával kapcsolatos újságírói kérdésre az Európai Bizottság szóvivője hétfőn kijelentette: a brüsszeli testület minden rendelkezésre álló eszközzel be fogja tartatni az uniós előírásokat.

Pia Ahrenkilde Hansen ismertette, hogy a José Manuel Barroso aggodalmait összefoglaló levelére küldött válaszában Orbán Viktor ismét megerősítette: Magyarország és kormánya elkötelezett az európai jogszabályok és értékek mellett. A miniszterelnök levele a szóvivő szerint általános biztosítékokat tartalmaz, ami "önmagában nagyon pozitív" - vélekedett Ahrenkilde Hansen.
A szóvivő kijelentette, hogy amíg a parlament nem fogadja el az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, addig a bizottság nem tud hivatalosan, érdemben reagálni annak tartalmára, mert azzal megelőlegezné a parlamenti voksolás kimenetelét, de biztosított afelől, hogy a szavazást követően az Európai Bizottság reagálni fog.
A bizottság szóvivője szintén újságírói kérdésre határozottan kijelentette: az Európai Bizottság nem alkalmaz kettős mércét, az uniós szerződéseket minden tagállamnak be kell tartania.
"A mi dolgunk biztosítani azt, hogy az uniós jogot, amelyet a tagállamok maguk számára kötelezőnek ismertek el, be is tartsák. Természetesen ehhez rendelkezésünkre állnak jogi eszközök(...) és nem fogunk habozni, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt bevessünk annak érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék jogi kötelezettségeiket, mert az Európai Unió így működik" - jelentette ki a szóvivő, aki arra is kitért hogy ezzel kapcsolatban nem lehet általánosítani, Magyarországgal szemben is az uniós jog konkrét előírásaiból kiindulva, jogi alapon intézkedtek, és több kérdésben sikerült is megállapodásra jutni, hogy Magyarország betartsa az uniós jogot. Mindazonáltal a szóvivő szerint úgy látszik, hogy most, az alkotmánymódosítás kapcsán ismét előkerülnek korábbi ügyek, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban már fogalmazott meg kifogásokat. A teljesség igénye nélkül a szóvivő példaként említette az adatvédelmi ombudsman ügyét, a bírák kötelező nyugdíjazását, a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban pedig a munkaerő szabad áramlásának elvét.
A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.
A kormányoldal úgy döntött, hogy az előzetes választási regisztrációt - amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab - nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen.
A javaslat kimondaná, hogy az alaptörvény tavaly januári hatályba lépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztik, de ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.