Rendezni kell a védőnői hálózat finanszírozási hátterét, mivel a jelenlegi rendszer - komoly egyenlőtlenségeket teremtve - különböző fenntartókhoz sorolja a védőnőket. A megoldást az állami kézben lévő Országos Védőnői Szolgálat létrehozása jelentheti – mondta rádiónkban Bábiné Szottfried Gabriella. A miniszteri biztos szerint hamarosan hungarikummá is minősíthetik a világon egyedülállónak számító egészségügyi szolgálatot.

„Ilyen komplex preventív szolgáltatás sehol máshol nincs a világon, ami a várandósság kezdetétől egészen a fiatal felnőttkor küszöbéig végigkísér egy családot” - mondta el Bábiné Szottfried Gabriella. A miniszteri biztos ismertette, a Magyar Védőnői Szolgálat szeptember 21-én Magyar Örökség Díjat kapott, és hamarosan hungarikummá is minősíthetik a közel 100 éves hálózatot. A védőnői szolgálat hungarikummá minősítése az oktatásnak is fellendülést hozhat: „Magyarország a védőnői képzés európai központjává válhat” - közölte Bábiné Szottfried Gabriella. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a posztgraduális képzésen túl, az úgy nevezett kreditpontos képzés biztosít folyamatos fejlődést a területen dolgozóknak.

A jelenlegi rendszer azonban rendkívül széttagolt, ezért idén tavasszal az érintettek több mint 1700 aláírást összegyűjtve kezdeményezték egy egységes, állami fenntartó, az Országos Védőnői Szolgálat létrehozását.

A miniszteri biztos országjárása július óta zajlik, Bábiné a megyeszékhelyeken folytatott egyeztetések alapján október elejéig összefoglalót nyújt be a miniszternek. „Jelentős különbségek vannak nem csak országrészek szempontjából, hanem megyéken és járásokon belül is” – mondta. Az adott önkormányzat anyagi lehetőségei határozzák meg, hogy a területi védőnő részesülhet pluszjuttatásban, vagy még a törvényben előírtakat sem tudják biztosítani. A kórházi, iskolai védőnőkkel szemben a területen dolgozók sokszor nagy távolságokat tesznek meg. A halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, tanyák és aprófalvak esetében jóval nagyobb idő és energia ráfordítással tudják a védőnők ellátni a feladatukat, erre azonban a jelenlegi finanszírozási rendszer nincs tekintettel. Az igazságtalan eltérések kiküszöbölésére az állami kézben lévő fenntartó jelent alternatívát. Míg a kórházi védőnők esetében véghez vitték a bérkorrekciót, a területi védőnők 90 százaléka nem jutott hozzá az állami pluszforrásokhoz, mivel azt az önkormányzati fenntartók a szabályozás kiskapui révén másképp használták fel. A 256/2013. kormányrendelet már gondosabban fogalmaz, jelenleg az OEP ellenőrzi a fenntartói forráskezelést.

Hazánkban mintegy 5000 védőnő dolgozik, sokszor nagy terhelés alatt. Szerepük kiemelt a prevenció terén. „Segítik a háziorvos, a szülész-nőgyógyász, és pedagógus munkáját, a jelző rendszer oszlopos tagjai” - fejtette ki Bábiné Szottfried Gabriella. Sikeresen zajlik a védőnői méhnyakszűrés, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2009-es kezdeményezése óta már több ezer, 25-65 év közti nő esett át olyan szűrővizsgálaton, melynek során a mintavétel védőnők végzik. A program egymilliárdos keretösszeggel bír, célja hogy legalább 2000 technikailag felkészült védőnővel a legtávolabbi településekre is eljussanak.

A szakmának ugyanakkor vérfrissítésre is szüksége van: a fővárosi védőnők mindössze 10 százaléka 30 év alatti, az utánpótlás ügyében a miniszteri biztos felvette a kapcsolatot az illetékes oktatási intézményekkel.

Mint a beszélgetés során elhangzott, a hálózat esetében közel 700 millió forintos pályázati támogatás áll rendelkezésre informatikai fejlesztésekre, s a tervek szerint tableteket kaphatnak majd a védőnők a keretből. A beruházás megtérül, a készülékkel ugyanis lecsökken az információszerzésre fordított idő, a háziorvos és a védőnő együttműködése pedig gördülékenyebbé válik – mutatott rá a Rádió Orient vendége.