A nemi egyenlőtlenségeket és esélyeket vizsgáló nemzetközi kutatás szerint Ausztráliában a legjobb a nők helyzete a férfiakhoz képest. A 128 ország közül Magyarország a 16. a listán - tudatta hírlevélben az ELTE TÁTK.

A nemek közti egyenlőséget vizsgáló ország listát a Booz & Company készítette el. Érvelésük szerint a következő évtizedben körülbelül egymilliárd nő fog belépni a munkaerőpiacra, ám ez az egy milliárdos szám közel sem kap olyan figyelmet, mint amikor India vagy Kína lakossága érte el ezt a számot. A 'The Third Billion Index' címmel összeállított kutatás épp ezért a nők jelentette gazdasági, társadalmi potenciálra híva fel a figyelmet.

A kutatás összeállításához a szakértők értékelték a vizsgált 128 ország teljesítményét a nők alap-, közép- és felsőfokú tanulmányi lehetőségeit, az egyenlő munkáért egyenlő bérezést elv érvényesülését, a diszkrimináció elleni jogszabályok meglétét és érvényesülését, a gyermekgondozási támogatásokat, valamint a nők tulajdonjogait és hitelfelvételi lehetőségeit illetően. Ezeken túl megnézték a nők férfiakhoz viszonyított piaci arányát, a bérkülönbségeket, valamint a nők arányát a cégvezetők és politikusok körében.

A fenti mutatók alapján összeállított skála szerint Ausztráliában a legegyenlőbbek a nők és a férfiak, annak ellenére, hogy utóbbiak fizetése még a kontinensnyi országban is elmarad a férfiakétól. Ausztrália mellett Norvégia, Svédország, Finnország és Új-Zéland szerepel az öt legjobb esélyegyenlőségi mutatókkal rendelkező ország között. Az első húsz ország között Németország, Kanada, Belgium, Izland, az Egyesült Királyság is helyet kapott. Magyarország 16. helyezettként szintén élen jár a 128 ország között.

A tíz legrosszabb mutatóval Nigéria, Irán, Elefántcsontpart, Szaúd-Arábia, Szíria, Csád, Szudán és Pakisztán rendelkezik. A 128 országot tartalmazó listát Jemen zárja.

A kutatás összeállítói megállapítják, még a legjobban teljesítő országokban is megtalálhatók azok a közös kihívások, amelyek nincsenek kielégítően kezelve. A legtöbb országban a nők gondozzák a gyermekeket és a betegeket, amely szerep sokszor akadályozza gazdasági fejlődésüket. Az egyenlő esélyek érvényesüléséhez a gyermek-, beteg- és idősgondozást széles körben elérhetőbbé kell tenni, és olyan kulturális változások elindítására is szükség van, amelynek eredményeként a gondozási feladatok egyenlőbbé váljanak a nők és a férfiak között.