Az Európai Parlament vezetői rugalmasabb hétéves keretköltségvetést követelnek, amelyet félidőben a változó gazdasági körülményekhez igazíthatnak. Ez hangzott el a hétfői brüsszeli vitán, amelyen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is részt vett. A Parlament megvétózhatja az EU vezetői által kialkudott büdzsét, amelyet a képviselők nagy része elfogadhatatlannak tart.

Az EU hosszútávú költségvetési kerete hét évre előre meghatározza a maximum elkölthető pénzösszegeket, évekre és költségvetési kategóriákra lebontva. A Tanács és a Parlament ezután dönt az éves költségvetésről, amely nem lépheti túl a keretköltségvetésben az adott évre megállapított plafont.

Az európai állam- és kormányfők február 7-8-án egyeztek meg arról, hogy 2014 és 2020 között 960 milliárd euróban maximálják a leköthető források, és 908 milliárd euróban a tényleges kifizetések összegét. A Bizottság eredeti javaslatához képest jelentős vágást jelentő megállapodást a képviselők nem támogatják.

'A csúcstalálkozón elért kompromisszum nem állja ki a következő évek próbáját. A Parlament mindig is modern és ambíciózus büdzsét kért, amely kiránt minket a válságból és felgyorsítja a növekedést' - fogalmazott a Parlament alelnöke, Gianni Pittella (szocialista, IT).

Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy szerint a tagállamok között létrejött politikai megállapodás 'határozott felhatalmazást ad a tárgyalásokra'.

Elengedhetetlen a rugalmasság

A költségvetési rugalmasság továbbra is fontos követelése a Parlamentnek, amely szeretné elérni, hogy az egyes években vagy költségvetési fejezetekben fel nem használt pénzek ne a tagállamok éves büdzséiben landoljanak, hanem más uniós programokat finanszírozzanak időkorlát nélkül.

'A költségvetés rugalmasságáról nem tudunk lemondani' - jelentette ki a szocialistákat vezető Hannes Swoboda (AT).

Az Európai Parlament álláspontja mellett érvelt Barroso elnök is, aki szerint a hétéves keretköltségvetés 'megfelelő szintű rugalmasság nélkül egyszerűen nem működik'.

Félidős felülvizsgálat

'Szilárdan kitartunk amellett, hogy a költségvetést a periódus derekán, indulása után 2-3 évvel felülvizsgáljuk. Nem fogadjuk el a hétéves megszorítást' - mondta a néppárti frakciót vezető Joseph Daul (FR).

Megugró hiány: szembemegy a szerződéssel

Egyes képviselők azt kifogásolták, hogy a költségvetés tovább dagasztja az európai költségvetés tekintélyes hiányát, melynek már a léte is az alapszerződések megszegését jelenti.

'Már most 200 milliárd euróra rúgó hiányt halmoztunk fel, ami 2020-ra 300 milliárdra nő. Ekkora európai hiánynak ágyazunk most meg' - mondta liberálisok csoportját vezető Guy Verhofstadt (BE).

A Tanács által elfogadott költségvetés szerkezete legalább annyira elhibázott, mint a főösszeg megvágása, vélték mások.

A 'visszatérítésekkel teli költségvetést' kritizáló Isabelle Durant (zöldek, BE) szerint a jövő évi parlamenti választások fényében 'nem szabadna megkötnünk az új parlament kezét' hét évre előre.

A többi képviselő tiltakozását 'tinédzser hisztériának' minősítő Martin Callanan (konzervatív-reformer, UK) szerint viszont 'korántsem tökéletes, de értelmes, pragmatikus' megállapodás született.

'Egyáltalán nem beszélhetünk zöldebb vagy szociálisan érzékenyebb büdzséről. Nem lenne szabad csak az összegeknél leragadnunk, az okosabb költekezésről is beszélni kellene' - hangoztatta Kartika Liotard (baloldali, NL).

Az EFD képviselője, Paul Nuttal (UK) szerint az euroszkeptikusok minden bizonnyal hálásak lesznek a megállapodásért, hiszen a 'pusztán aprópénzt' megtakarító büdzsé 'a kijárat felé irányítja' a közös EU projekt ellenzőit.

A következő lépés

Az Európai Tanácsban megszületett megállapodást a Tanácsban most jogszabállyá alakítják, azokról szavaz majd a Parlament.