Nem lenne szükség nyelvvizsgára a diploma megszerzéséhez bizonyos szakokon, a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata szerint. Az egyetemisták számára ez mindenképpen nagy könnyebbség, ám miközben a magyarok nyelvtudása még mindig elmarad az európai átlagtól, előfordulhat, hogy egy új tervezet tovább rontana az eddigi képen – írta a bama.hu.

Enyhítene a diplomaszerzés követelményein a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata: azokon a szakokon, amelyeken az előterjesztés szerint az „idegen nyelv ismerete másodlagos”, nem lenne szükség a bizonyítványra. A dokumentum szerint jelenleg az egyetemi, főiskolai hallgatók 20–22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium után a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt. A szerzők szerint az „irreális” nyelvvizsga-követelmények „ésszerűvé tételével” 15–18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát.

Tény, hogy a döntéssel jelentősen nőne a diplomát szerzők száma Magyarországon – ám az is világos, hogy a követelmény megszüntetésével egy újabb jelentős csapást kapna az eddig is sok sebből vérző nyelvtudás-követelmény. Magyarország nyelvtudás tekintetében ugyanis jelentősen elmarad az európai átlagtól: egy statisztika szerint a 25 és 64 év közötti magyarok jelentős hányadának, 74,8 százalékának semmilyen idegennyelv-ismerete nincsen, s a magyar felnőttek csupán hat százaléka állítja azt, hogy nagyon jól beszél legalább egy idegen nyelvet.

Szakértők szerint egyébként ez a kormányzati lépés élesen szemben állna a nyelvtudás fontosságát elismerő szakmai, társadalmi gondolkodással – beszédes például, hogy a szülők nagy többsége ma azt szeretné, ha gyermeke már az óvodában elkezdené valamely idegen nyelv elsajátítását.