'A Wallenberg-év egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar politikai és társadalmi élet és a nemzetközi partnereink közötti eszmecserére, arra, hogy feldolgozzuk a múltat' - mondta Németh Zsolt politikus, a Wallenberg Emlékbizottság elnöke.

Németh Zsolt hozzátette: a magyar kormány az elmúlt időszakban is bizonyította, hogy 'az ország minden közösségét és polgárát megvédi a kisebbségellenes és antiszemita megnyilvánulásokkal szemben, szolidáris azokkal, akiket bármiféle megaláztatás ér'.

A Wallenberg Emlékbizottság által az Élet Menete Alapítvánnyal és a Külügyminisztérium közreműködésével Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában szervezett emlékest fővédnöke Áder János köztársasági elnök, védnökei Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

Az emlékesten beszédet mondott Áder János, Louise von Dardel, Raoul Wallenberg unokahúga, továbbá Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, Németh Zsolt, valamint Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A résztvevők felavatták a zsinagóga melletti felújított emlékparkot, amely azt követően az Igaz ember, Raoul Wallenberg nevet viseli majd. Az emlékesten közreműködött Jávori Ferenc Fegya előadóművész, Kézdy György színművész, Korcsolán Orsolya hegedűművész, Rost Andrea operaénekes és Varnus Xaver orgonaművész.

Raul Wallenberg a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg a második világháború végén azzal, hogy menlevelekkel látta el, és védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a további sorsa felől nagy a bizonytalanság. A szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.

A magyar kormány a 2012-es évet Wallenberg-emlékévnek nyilvánította.