Hogyan fejlődött a 100 méteres férfi gyorsúszás időeredménye az olimpiákon 1896-tól napjainkig? Hány métert kapna Hajós Alfréd a londoni győztes Nathan Adrientől? Látványos grafikus elemzésre bukkantunk.

Az első magyar olimpiai aranyérem szerzője, Hajós Alfréd 1 perc 22 másodperc 2 tizedmásodperc alatt teljesítette a 100 métert. Ma már nevetnének az időeredményen az ötkarikás játékok szereplői – a sydneyi játékok Egyenlítői Guinea-i szereplőjének, Eric Moussambaninak (1:57.72) mondjuk tilos –, a XXX. nyári játékokon, Londonban már 47.52 kellett a győzelemhez Nathan Adriannek. És ez még nem is a leggyorsabb idő, a brazil César Cielo a 2009-es római vébén 46.91-et tudott, ötkarikás játékokon pedig az ausztrál Eamon Sullivan neve mellé került az OR felirat (47.05).

A The New York Times internetes kiadása látványos animációba kapirgálta össze a 100 méteres férfi gyorsúszás fejlődéstörténetét, különleges kitekintéssel a döntők során érmet nyert úszók eredményeire. Hajós időeredményével kapcsolatban az összeállítás aláhúzza, hogy nem medencében, hanem a Földközi-tenger egy védett öblében született, no és persze azt is, hány méter hátrányban végzett volna a londoni olimpián, ha medencében is ennyit tud. A sokak által csak a Tarzanból ismert Johnny Weissmuller (USA) 1924-ben törte át az 1 perces álomhatárt, 1956-tól '88-ig pedig minden olimpián megdőlt az ötkarikás rekord – derül ki az összeállításból, amely eljátszik a gondolattal, hogy ilyen ütemű fejlődés mellett körülbelül 2024-ben 45 másodperc alatt lehet az olimpiai győztes idő, ami 5 virtuális méter előny Nathan Adriannel szemben.

A nytimes.com oldalon elérhető videoanimáció megtekintéséhez kattintson ide!