A kutatók felfedezték a világtörténelem legrégebbi tumoros megbetegedését egy csontváz bordájában: a horvátországi neandervölcsi 120 ezer éves - számol be a Medical News Today. Ez egy nagyon ritka felfedezés, tekintve, hogy a tumoros megbetegedés elvétve fordult elő az őskori lakosság körében.

Amellett, hogy kevés esetben fordult elő az őskorban ilyen betegség, a tumorok a szövetben halál után viszonylag gyorsan bomlásnak indulnak, ezért nehéz azokat azonosítani.

A neandervölgyi csontozatot száz évvel ezelőtt tárták fel, de csak most fedezték fel, hogy a bordák közötti üregben valószínűleg egy tumor volt. Ez azonban nem tekinthető ráknak, mivel a daganat nem terjedt át más szövetekre. Most fedezték fel, hogy a bordájában egy 18 mm hosszú és 7,6 mm széles űr van. CT-és röntgen vizsgálat után a kutatók arra jutottak, hogy ott egy jóindulatú daganat volt. Ezt összefüggésbe hozták az úgynevezett Fibrous dysplasia nevű betegséggel, ami a csontozat fejlődési rendellenessége.

David Frayer antorpológus professzor szerint ez bizonyíték arra vonatkozóan, hogy már a neandervölgyiek is szenvedtek daganatos megbetegedéstől, s hogy ők is fogékonyak voltak azokra a betegségekre, amelyekre a modern kori emberek. Ezelőtt a legidősebb felfedezett tumor egy egyiptomi múmiáé volt, de a mostani közel százezer évvel régebbi annál.