Magánszemélyek viszonylag szűk területen kerülhetnek kapcsolatba az Európai Unió Bíróságával. Fontos hangsúlyozni, hogy a luxemburgi bíróság nem egy pótlólagos fellebbezési fórum, amely a nemzeti bíróságok által hozott határozatokat felülvizsgálhatná-írja a kim.kormany.hu

Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások alapvetően két csoportra oszthatók, egyrészt az előzetes döntéshozatali eljárásokra, másrészt a közvetlen keresetekre (mely utóbbiakhoz fellebbezések kapcsolódhatnak).

Az előzetes döntéshozatali eljárás sajátos rendszerében a nemzeti bíróság fordulhat, illetve egyes esetekben köteles fordulni az Európai Unió Bíróságához. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés feltevése, illetve annak megfogalmazása a nemzeti bíró feladata, e tekintetben a felek indítványaihoz nincs kötve. Előzetes döntésért – az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében – a tagállami bíró akkor fordulhat, ha az előtte felmerült ügyben való döntéshez
- a Szerződések értelmezése,
- az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusai érvényességének megállapítása, illetőleg ezek értelmezése szükséges.

Amennyiben olyan tagállami bíróság előtt merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog keretén belül nincs jogorvoslati lehetőség, a tagállami bíróság köteles a Bírósághoz előzetes döntésért fordulni. Ez alól – a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében – csak abban az esetben mentesülhet, ha az értelmezéssel érintett rendelkezés tartalma annyira egyértelmű, hogy az nem ébreszt kétséget vagy ha olyan előzetes kérdést kellene feltennie, amit az Európai Unió Bírósága már korábban megválaszolt.

Az Európai Unió Bíróságának feladata az előzetes döntéshozatali eljárás rendszerében a tagállami bíróságok munkájának segítése az uniós jog egységes értelmezésének biztosítása érdekében. Ennek keretében a Bíróság nem a tagállami bíróság előtti ügyet dönti el, hanem az uniós jog értelmezése vagy érvényessége tekintetében ad a nemzeti bíró számára (és egyébként mindenkire kiterjedő hatállyal) kötelező érvényű útmutatást.

A közvetlen keresetek esetében meghatározott feltételekkel magánszemélyek is fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához. Ezekben az esetekben főszabály szerint annak első fokú szerve, a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel, ugyanakkor az ún. közszolgálati ügyekben a Közszolgálati Törvényszék jár el. Fontos kiemelni, hogy ezekben az ügyekben csakis az Európai Unió valamely intézményének, szervének vagy hivatalának az intézkedése (jogi aktusa), vagy adott esetben mulasztása lehet a vita tárgya. A Törvényszék határozatai ellen a Bírósághoz lehet jogkérdésben fellebbezni, a Közszolgálati Törvényszék fellebbviteli fóruma a Törvényszék.

A magánszemélyek által előterjeszthető keresettípusok a következők:
– az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 263. cikke szerinti megsemmisítési kereset, amelyet a magánszemélyek a nekik címzett vagy az őket közvetlenül és személyükben érintő uniós jogi aktusok ellen indíthatnak, továbbá az őket közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű uniós jogi aktusok ellen is, amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket,
– az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 265. cikke értelmében az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok mulasztása esetén magánszemélyek panasszal fordulhatnak a Bírósághoz,
– az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 340. cikkének második bekezdésén alapuló kártérítési keresetek (az Unió szerződésen kívüli felelőssége esetén),
– az Unió intézményei, szervei, illetve hivatalai és azok alkalmazottai között felmerült ún. közszolgálati jogviták (ezekben az ügyekben a Közszolgálati Törvényszék jár el első fokon),
– az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 272. cikke értelmében az Unió által vagy nevében kötött szerződésekkel kapcsolatos jogviták, amennyiben azok az Európai Unió Bíróságára utaló választott bírósági kikötést tartalmaznak.

A feleket olyan ügyvédnek kell képviselnie, aki valamely tagállam bírósága előtt jogosult eljárni. A keresetlevelet (fellebbezést) a Törvényszék (Bíróság) eljárási szabályzatában meghatározott számú példányban és az ott meghatározott tartalommal kell benyújtani a Törvényszék (Bíróság) Hivatalához. Az eljárási szabályzatok értelmében az Európai Unió Bírósága előtti eljárás ingyenes, ugyanakkor a felet kötelezhetik a költségek megtérítésére, amennyiben a fél egyébként elkerülhető költségeket okozott, illetve amennyiben a fél kérelmére olyan fordítási vagy másolási munkát végeztek, amely a hivatalvezető megítélése szerint a szokásos mértéket meghaladja, ezt a költséget a külön szabályzatban megállapított díjak szerint kell megtéríteni. Az eljárási cselekmények esetleges költségeinek viselésére csak akkor kötelezik a pervesztes felet, amennyiben ezt a másik fél kérte az eljárás során. Az eljárási szabályzatok alapján lehetőség van költségmentesség kérésére, mely kérelemre részleges vagy teljes költségmentesség biztosítható.

A közvetlen keresetek kapcsán fontos kiemelni, hogy magánszemély tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást nem indíthat, ilyen eljárás megindítására csak az Európai Bizottság vagy másik tagállam jogosult.

Az Európai Unió Bíróságának eljárásaival kapcsolatos további információk magyar nyelven elérhetőek a Bíróság honlapján (http://curia.europa.eu).