A hét eleje meglehetősen szomorúan kezdődött a hazai fizetőeszköz számára. A pénteki 300-as szintekről 303 fölé emelkedett hétfő reggel az EUR/HUF kurzusa, így a következő komolyabb szint 306 körül jöhet, hogy megállítsa a hirtelen gyengülést.

A pénteki jegybanki akció, melynek keretében a két korábban kinevezett MNB alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc jogköre drasztikusan csökken, elbizonytalanította a szereplőket. Ez ugyanis jelentheti azt, hogy már márciusban nem-konvencionális eszközök bevezetésére készülhet az MNB új vezetése, hiszen a két alelnök mandátuma amúgy is március végén, illetve július elején lejár. Nem segít a helyzeten a hétfői alaptörvény módosítás sem, melyben az Alkotmánybíróságot igyekszik megkerülni a Parlament - írják az Equilor elemzői.

Hol lehet a forintgyengülés vége?
Technikai alapon a 306-os szint állhat először a forintgyengülés előtt, de nem kizárt - ha a nemzetközi hangulat is kedvezőtlenebbül alakul – hogy a 310-15-ös szinteket is meglátogassa az EUR/HUF kurzusa az elkövetkezőkben. Utána azonban stabilizálódhat a helyzet, év végére inkább 290 körüli forintárfolyamot várunk, hiszen a kormánynak szerintünk nem érdeke, hogy tartósan gyengüljön a hazai fizetőeszköz. Ennek ugyan van gazdaságélénkítő hatása, de az csak középtávon jelentkezik, míg a jelentős negatív hatások már azonnal érzékelhetők lesznek.

Nőhet ugyanis a devizahitelek miatti aggodalom, az infláció kisebb mértékben csökkenhet és a GDP arányos államadósság is megugorhat. Ezek pedig a választásokhoz közeledve egyre égetőbb témák lesznek, így a kabinet valószínűleg verbálisan igyekszik majd erősíteni a forintot. Ha minden kötél szakad, akkor az MNB nyíltpiaci műveletekkel is beavatkozhat, azonban ezzel az eszközzel csínján kell bánni, hiszen a devizatartalék összege véges.

Hogy viselik a vállalatok a forintgyengülést?
A vállalatok számára vegyes képet fest a helyzet, az OTP például egyértelmű vesztesek közé tartozik, a Richter és Egis duó pedig a nyertese a történetnek. A MOL és a Magyar Telekom esetében vegyes a kép, de inkább javíthatja a profitabilitást a gyengülő forint.

Az OTP esetében a jelentős devizahitel állomány miatt rondíthat bele az amúgy kedvező képbe a hazai deviza leértékelődése. A pénteki gyorsjelentés alapján csaknem megállt a portfólióromlás a legnagyobb hazai banknál, így jelentősen csökkenhet idén a céltartalékolási igény, ami profitrobbanást hozhatna. A mostani forintgyengülés azonban más megvilágításba helyezi a történetet, hiszen így nem várható, hogy a tavalyi második félévhez hasonlóan kedvezően alakul az újonnan késedelembe esők száma, ami pedig további magas céltartalék igényt gerjeszthet. A hétfői árfolyamesés így érthető, ami azonban javulhat, ha oldódik a feszültség a forint kapcsán.

A Richter és az Egis exportaránya 90 illetve 80%, így bevételük devizában (rubel, euró, USA dollár) van, költségeik nagy része pedig forintban. Bár az árfolyam mozgás hatását részben fedezik e cégek a profitra a devizahitelek ellenére is jelentősen pozitív hatást gyakorol a forintgyengülés.

A MOL esetében alapvetően pozitív a hatás, elsősorban a dollár-forint árfolyam határozza meg a bevételek alakulását. Negatívan hat azonban, hogy a gyengülő forint miatt emelkedő üzemanyag ár csökkenti a hazai keresletet, így a finomítói üzletág (downstream) eredményét rontja e tényező. A MOL devizahitelein is veszteség keletkezhet a gyengülő forint miatt, de ezt a hatást bőven ellensúlyozza a növekvő kőolaj kitermelési (upstream) bevétel.

A Magyar Telekom esetében - mivel a cég fő piaca Magyarország és a költségei is főként forintban merülnek fel - így kisebb hatása van a profitra - mondják az Equilor elemzői. A devizahitelek itt is negatívan hatnak ugyan, de a montenegrói és macedón leányvállalatok teljesítménye forintban mérve javul. Egyértelmű pozitív árfolyamhatás viszont, hogy ahogy gyengül a forint, úgy erősödik a spekuláció, hogy a 60 százalékos főtulajdonos, Deutsche Telekom esetleg kivásárolja a cég többi részét.