Az Egyesült Államok és Dél-Korea a korábbinál erőteljesebb, ugyanakkor arányos és korlátozott válaszadással készül válaszolni az esetleges észak-koreai provokációra. Így például ha Phenjan egy dél-koreai sziget ágyúzása mellett döntene, arra Szöul ugyanolyan intenzitású tüzérségi támadással válaszolna - tudta meg a The New York Times.

Pentagon-tisztségviselők a lapnak névtelenül nyilatkozva azt állították, hogy az Észak-Koreából hamarosan felbocsátandó rakéta röppályáját néhány másodpercen belül ki lehet számolni. Ha az eredmény azt mutatná, hogy a fegyver Dél-Koreában, Japánban, vagy Guam szigetén csapódna be, akkor a rakétát megpróbálnák lelőni. Ha azonban a rakéta célpontja a nyílt vizeken lenne, abban az esetben még akkor sem tennének semmit, ha az Japán felett szállna el, mint az egy korábbi észak-koreai kísérlet alkalmával történt.


Az amerikai védelmi minisztérium illetékesei kétségbe vonják, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető megkockáztatná az Egyesült Államok vagy szövetségeseinek célba vételét. Felhívták a figyelmet arra is, hogy Barack Obama elnök kizárta az észak-koreai rakétáknak a kilövőálláson történő megsemmisítését, hacsak be nem bizonyosodik, hogy nukleáris robbanófejjel szerelték fel őket. Amerikai hírszerzési szakemberek kizárják, hogy Phenjan ilyenekkel rendelkezne.

Szakértők szerint a válaszlépésekre vonatkozó elképzelések kialakításakor az volt a legnehezebb feladat, hogy lehetőség szerint elkerüljék a válság eszkalációját, így az általános vagy egy Szöul elleni támadás kiváltását. A lap rámutatott, hogy egyes, nyilvánosság előtt elhangzott dél-koreai nyilatkozatok arra utalnak, hogy nem mindig teljes az összhang Washington és Szöul között. Pak Gun Hje dél-koreai elnök például kijelentette, hogy szükségesnek tartaná a provokációért felelős észak-koreai parancsnoklási és irányítási központok elleni válaszcsapást is, ám amerikai részről óva intenek a túlreagálástól.

A két ország közötti megállapodások értelmében 'normális' fegyvernyugvás idején a félszigeten a dél-koreaiak kezében összpontosul a szövetséges parancsnokság. Háború kitörése esetén azonban az operatív irányítás James D. Thurman tábornokra, a Koreai-félszigeten állomásozó amerikai és ENSZ-csapatok parancsnokára szállna át. A háborús parancsnokság a tervek szerint 2015 után kerül majd át véglegesen Dél-Koreához.

A The New York Times szerint Pak elnökre egy észak-koreai támadás esetén rendkívüli nyomás nehezedne. Dél-Korea ugyanis válasz nélkül hagyta, hogy Észak 2010 márciusában elsüllyesztette a Cseonan hadihajót, hónapokkal később pedig megkésve és alacsony hatékonysággal viszonozta a tüzet, amikor Észak ágyúzni kezdett egy déli szigetet.

A 'provokációellenes' tervekről megkötött új megállapodás a taktikai szintekig lebontja a teendőket, egyúttal előírja, hogy a két szövetséges állam a legmagasabb szinten folytasson politikai konzultációkat. Mindaddig, amíg a konfliktus nem éri el a háborús szintet, a válaszlépésekben Dél-Koreáé a vezető szerep.

A lap rámutatott, hogy miközben Washington részéről - például egy interkontinentális ballisztikus rakétakísérlet elhalasztásával - csitítani próbálják a kedélyeket, a feszültség növekszik. Erre utal, hogy Thurman tábornok, a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka vasárnap váratlanul lemondta washingtoni utazását, ahol az előzetes tervek szerint egy kongresszusi meghallgatáson kellett volna megjelennie. Hasonlóképpen cselekedett a dél-koreai erők parancsnoka is.