Az ibériai országok társadalmának lassan elege van a mostani politikából, így a kiút mind nehezebbnek látszik.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint Spanyolország államháztartási hiánya idén 8, jövőre 6, 2014-ben pedig 6,4 százalék lesz a hazai össztermékhez viszonyítva. Az ország államadóssága viszont emelkedő pályán van: 2009-ben még jóval a GDP 60 százaléka alatt volt, idén viszont 86,1 százalékára ugrik, 2014-ig pedig lassan, de biztosan a hazai össztermék 97,1-ra emelkedik a bizottság számításai szerint. Ezek az adatok is világosan mutatják, hogy egyre nagyobb a baj a dél-európai országban.

A gazdasági válság hatására az ibériai ország nem volt képes elkerülni az európai szervezetek által nyújtott, mintegy 100 milliárd eurónyi összegű mentőcsomagot. A hitelt Spanyolország az Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszköz keretéből 2012 nyarától négy részletben hívhatja le. A gazdasági mutatók romlása, az adósságnövekedés megszorításokat tett szükségessé, melyek gyakorlatilag 2009-től permanensen zajlanak.

Jelentős megnyirbálások

Az Iránytű Intézet szerint a jövő évi költségvetés is ennek az irányvonalnak a folytatását jelzi, a kormány ugyanis mintegy 65 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tervez. A takarékossági lépések közt megtalálható egyebek mellett a nyugdíjkorhatár emelése, áfaemelés (18-ról 21 százalékra), a segélyek jelentős mértékű megnyirbálása és a közalkalmazottak 13. havi bérének megvonása. A spanyol gazdaság a megszorító intézkedések ellenére továbbra is recesszióban van, a GDP folyamatosan csökken, és várhatóan a jövő évben sem várható trendforduló.

A restriktív politika tehát minden bizonnyal folytatódik, a válságmenedzsment e formája azonban Európa-szerte belpolitikai válságokba és kormánybukásokba torkollt; ott 2011-ben a Zapatero-vezette szocialista kormányzat eltávolítását és a jobbközép 45,21 százalékos győzelmét eredményezte. A spanyol mentőcsomag azonban nem kizárólag a Pireneusi-félszigeten osztja meg a közvéleményt, mert összegét jelentős arányban Németország állja, és bár a német parlament megszavazta a hitelnyújtást, mind a politikai elit jelentős része, mind a lakosság szkeptikus a sikerében – szerepel az elemzésben.

A bankokat tőkésítették föl

Portugália még 2011-ben, Görögországot, valamint Írországot követve kényszerült mentőcsomagra, melynek 78 milliárdos hitelkeretéhez a valutaalap 26 milliárddal járul hozzá. 2010 végén a portugál államadósság a GDP 92,9 százalékát, 2011 végére 107,2 százalékát is elérte. A megszorítások sora a megállapodás megkötése óta tart, a hiánycél tartása azonban ennek ellenére is elérhetetlennek tűnik: 2012 első félévében 6,7-7,1 százalék, így a 4,5 százalékos szint teljesítése valószínűtlen.

A hitelek elsősorban a három nagy portugál bank feltőkésítésére szolgáltak, a csomagért cserébe az IMF-EU-EKB trojkája pedig komoly fiskális kiigazításokat követelt meg az országtól, melyeket számos strukturális reformmal – többek között az államigazgatás, valamint az egészségügy területén – látott megvalósíthatónak. A megszorító csomagok már 2010-ben megjelentek, s végül – egy újabb takarékossági célzatú javaslatcsomaggal – a miniszterelnök lemondásához és a kisebbségi kormány bukásához vezettek.

Az ellenzék is kihátrált

A Pedro Passos Coelho vezette új kormány mozgástere azonban nem nőtt, a megszorítások így folytatódtak, jelenleg a tranzakciós adó bevezetése, valamint az adóterhek növelése van napirenden a szociális támogatások, például munkanélküli-segélyek lefaragása és a nyugdíjcsökkentés mellett. A kabinet nem készül újabb mentőcsomag igénylésére, a súlyos intézkedések elfogadtatását a trojka követelései mellett ezzel is indokolja. A takarékossági csomagokat mindez idáig az ellenzék támogatása mellett szavazták meg, ám a jelek szerint – a lakosság egyre nagyobb elégedetlenségének hatására – a továbbiakban az ellenzék e területen megvonja támogatását a kormánytól, zárul az elemzés.